|
Kedvenc focistáink karácsonya
2007.12.18. 15:41
 Mindjárt Karácsony és mivel a focis életünkben nincs igazán izgalmas esemény és különben is mindenki a szünetet várja már, szóval olvassunk arról, hogy kedvenc focistáink szülőhazájában hogyan ünneplik a Karácsonyt. Mit csinál ilyenkor például Totti? A cikk alapján feltehetően már ő is megkapta ajándékát Befanától… Torres Spanyolországban január 6-át várja, a Háromkirályok napját. Larsson Svédországban pedig valószínűleg Jolklappart tesz az ajándékai mellé…
Lengyelország:
Lengyelország egy gazdag népi hagyományokkal rendelkező katolikus ország, így ott a karácsonyhoz is sok érdekes népi szokás kötődik. E szokások egy része az ünnepi vacsorához kötődik. A vacsora mindig imával kezdődik. Ekkor - miközben közösen elfogyasztanak egy szelet különleges ostyát (Oplatteck), melyen Szűz Mária, József vagy a kis Jézus alakja látható -, mindenki tesz egy fogadalmat, és a haragosok kibékülnek egymással. Az asztalon a teríték közé szalmát raknak, és mindig fenntartanak egy helyet a váratlan vendégek számára. A karácsonyi ünnepek Lengyelországban január 6-án, a háromkirályok napján érnek véget, ám az ünnep csúcspontja itt is a karácsonyi szenteste, amikor királynak, ördögnek, angyalnak és pásztornak öltözött gyerekek lepik el az utcákat. Házról házra járva sütit és pénzt kapnak.
Lettország:
A lett gyerekek nagyon szerencsések, ugyanis a helyi szokás szerint a Mikulás a szentestétől kezdve majdnem két héten át: tizenkét napon keresztül minden áldott este hoz nekik valamilyen ajándékot. A lett ünnepi menü már kevésbé pazar: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász kerül az asztalra karácsonykor.
Libanon:
A libanoni családok karácsony előtt pontosan egy hónappal különböző gabonafajták magvait ültetik el cserepekbe. Izgatottan várják, hogy a növények kibújjanak. December 24-ére a zöldellő növényekkel két kört alkotnak a karácsonyfa és a karácsonyi barlang körül. A karácsonyi barlang szimbólum, amely Jézus születésének helyét jelképezi.
Mexikó:
Igaz, hogy e meleg éghajlatú ország lakói nem ismerik a telet, ám mivel igen erősen kötődnek a katolikus valláshoz, a karácsony számukra is fontos ünnep. Mexikóban általában kilenc-tíz család ünnepli együtt a karácsonyt. A családok eljátsszák Mária és József útját Betlehembe, miközben december 16-tól 8 napon át házról házra viszik a szent pár szobrát. December 24-én aztán a szobrok bekerülnek a felállított betlehemi oltárakba, a templomokból kihozott kis Jézus szobrok mellé. Az ünnep legfontosabb jelképei itt a gyertya és a szentképek, melyek gyakran hatalmas kivilágított plakátokon láthatók a városokban.
Németország:
Advent vasárnapjain gyertyákat gyújtanak, Borbála napján aranyesőágakat raknak a vázába, hogy karácsonyra kihajtson.
Miklós napján a gyerekek kiteszik a kitisztított csizmákat az ajtó elé, hogy a Mikulás telerakhassa finomságokkal. December 1-én érdekes naptárakat készítenek, melyek apró meglepetéseket rejtenek a gyerekeknek minden nap, egészen karácsony estig. A karácsonyfát december 24-én együtt díszíti az egész család, majd az este elérkeztével ropogós libasültet esznek vöröskáposztával és krumplival. A gyerekek január 6-án a Háromkirályok napján királynak öltöznek, és így járják az utcákat, miközben minden kapura felírják a királyok neveinek kezdőbetűit.
Norvégia:
Norvégiában, mint a világ sok országában a karácsony csodálatos, érzelmekkel teli ünnep. A norvégok nem feledik az angolok segítőkészségét a II. világháborúban, és immáron hagyományként minden karácsonykor egy hatalmas fenyőfát küldenek London városának. A családok már december elején ünnepi lázban égnek, készülődnek a karácsonyfa feldíszítésére, gyönyörű díszekkel ékesítik a házukat, és december 1-jén meggyújtják az első adventi gyertyát. Az utcák is ünnepi díszben ragyognak; a kapun koszorúk, az ablakokban csillagok, a házak előtt szalmából készült kecskebakok és gabonakeresztek jelzik az ünnepet. A házakat belülről is feldíszítik, és mindent virágba borítanak.
December 24-én a norvégok ellátogatnak a temetőkbe és minden sírra égő gyertyát helyeznek.
Érdekes szokás, hogy karácsony napján az ünnepi vacsora után a családok körbetáncolják a karácsonyfát, miközben együtt énekelnek.
Olaszország:
Az olaszok vidékenként különbözőképpen ünneplik a karácsonyt.
Észak-Olaszországban a Télapó, Babbo Natale vagy a kis Jézus viszi szerte az ajándékokat a gyerekeknek. Vannak vidékek, ahol a gyerekek már december 13-án megkapják az ajándékokat Szent Lucától. Rómában egy Befana nevű seprűnyélen közlekedő jóságos öreg boszorkány juttatja el a csomagokat a gyerekekhez a kéményeken át.
A karácsonyi vacsora is méltó a híres olasz konyhához. Jellegzetes előétel a parajjal töltött ravióli diós vajjal leöntve vagy a gorgonzola töltött gombával. Főételként sült házinyulat esznek pármai sonkával.
A vacsorát az elmaradhatatlan desszertek zárják, többek között: tiramisu, fenyőmagos csillag, csokoládés kuglóf.
Oroszország:
Oroszországban a gyerekeknek sokat kell várni, hogy felállíthassák és feldíszíthessék a karácsony jelképét, a jolkát, az orosz fenyőfát. Náluk ugyanis, december 25-26 helyett csak január 6-án, vízkeresztkor tartanak nagy ünnepet. A hideg téli napokat szinte átmelegíti a várva várt nap, amikor az egész család egybegyűlik, és az ajándékozás után megkezdődik a fenséges ünnepi vacsora. A szegényebb emberek is hónapokig takarékoskodnak, nehogy valamit is nélkülözni kelljen az ünnepi asztalról. Az előétel a népszerű zakuszki, a blini (kis élesztős lazaccal, kaviárral töltött palacsinta) vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. A tehetősebbek a fekete Beluga kaviárt, a szegényebbek a "szegények kaviárjának" nevezett padlizsánkrémet fogyasztják. Igen ismert levesük a gazdag és sűrű szoljanka leves vagy a csípős scsí, ami mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött vodkás tésztát esznek. Főételként a férfiak által készített perzsa eredetű pilaf áll, mely nem más, mint birkahúsos vagy zöldséges sáfrányszínű rizs. A tartalmas vacsorát desszertként sajttorta, kuglóf vagy egy szelet híres oroszkrémtorta zárja.
Portugália:
Karácsonykor a portugál családok tagjai a tűzhely mellé sorakoztatják fel a cipőiket. Szenteste húzzák elő és bontják ki a lábbelikbe becsempészett meglepetéseket. Ezután fogyasztják el a tradicionális ünnepi vacsorát, amely sózott, szárított tőkehalból és burgonyából áll.
Spanyolország:
Spanyolországban a december elején elkezdődő karácsonyi ünnepek fénypontja január 6-a, háromkirályok napja. Az itteni emberek is állítanak karácsonyfát, és vesznek ajándékot a gyerekeiknek karácsonykor, de az igazi ünneplésre a háromkirályok napján kerül sor. A gyerekek reggel ajándékot találnak a csizmájukban, amit természetesen a három király tett bele az éj leple alatt.
Az utcákat feldíszítik, és tolongva követik a három király díszes hintóját, akik az este elérkeztével elvegyülnek a tömegben, és a gyerekek legnagyobb örömére egész este együtt járják az utcákat.
A különleges ünnepi fogások közül a legismertebb a mandulaleves és a kemencében sült dévérkeszeg.
Svájc:
Az ország legnagyobb városában, Zürichben karácsonykor "mesevillamos" fokozza az ünnepi hangulatot, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A villamoson utazó kicsik karácsonyi dalokat énekelnek, és nincsenek mogorva ellenőrök, csak mosolygó felnőttek, akik édességeket osztogatnak az utasoknak.
Svédország:
A svédek december elejétől adventi naptárral és vasárnaponként egy-egy gyertya meggyújtásával várják a karácsonyt. Norvégiához hasonlóan, Svédországban is kívül-belül feldíszítik a házakat, a jellemző skandináv motívumokkal: piros és fehér virágokkal, fenyőágakkal, gyertyákkal és szalmadíszekkel. A karácsonyfa alá szinte mindenhol bekerül a szalmából készült kecskebak az ajándékok mellé. Ez utóbbiakat Svédországban Jolklappar-nak hívják, ami karácsonyi zörgést jelent. Ez a név egy régi szokásra utal, mely szerint az emberek megzörgették annak a kapuját, akit meg akartak ajándékozni, majd miután bedobták a kapun az ajándékokat, elfutottak. Az ajándékokat, melyeket kis versek kíséretében adnak át a gyerekeknek, Svédországban a Télapó hozza, mégpedig az ünnepi vacsora után. Január 13-án az ünnep zárásaként a svéd családok még utoljára körbetáncolják a karácsonyfát.
Szlovákia:
Szlovákiában az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtásakor kezdetét veszi a karácsony. A gyerekek kíváncsian várják december 6-át, amikor a felnőttek sok családban ördögnek, Mikulásnak, angyalnak öltöznek, és átadják az ajándékokat. A gyerekek verset mondanak, énekelnek, így köszönve meg a Mikulásnak az ajándékokat. Karácsony este karácsonyfát állítanak, amit rendszerint együtt díszít az egész család. Este a vacsora után, melynek elengedhetetlen desszertje a híres pozsonyi patkó, a gyerekek felkutatják a karácsonyi ajándékokat. Karácsonytól vízkeresztig gyakran rendeznek jelmezes összejöveteleket, melyen az egész falu együtt ünnepel.
Új-Zéland:
A karácsony Új-Zélandban a nyár közepére esik. A legtöbben ezen a napon kimennek a tengerpartra, vagy máshol piknikeznek a szabadban. A meleg időre való tekintettel az ünneplők általában hideg sonkát esznek, amit a felnőttek jégbe hűtött sörrel, a gyerekek üdítővel öblítenek le.
Ukrajna:
A gyerekeknek az ajándékot a Jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van Hópehely leány is, aki ezüstkék, szőrmedíszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
